Székelyföld vándortábor

Az érkezés napja egyben a túrára való ráhangolódás napja is. A Székelyföldi Bringás Vándortábor kiindulópontja Sepsiszentgyörgy (Sfântu Gheorghe), Erdély legnagyobb magyar többségű városa. A várost, amely Kovászna megye székhelye, a székely kinyilatkoztatás városaként tartják számon. Itt mondta ki 1848-ban Gábor Áron, hogy „Lészen ágyú!”, és ezzel vette kezdetét a háromszékiek részvétele a ‘48-49-es szabadságharcban. Székelyföld legdinamikusabban fejlődő városa, kultúra, sport és ifjúsági programok területén zászlóvivő, és lakosságának 78%-a magyar ajkú. 

A bemelegítő kört a várostól 8 km-re fekvő Sugásfürdő irányába tesszük meg. A kis hegyi település a város egyik leggyakrabban látogatott szabadidős övezete, ahol lehetőség van túrázásra, sportolásra, falmászásra, a téli időszakban pedig a különböző téli sportok gyakorlására. 

Programok: 

utazás a városi élményvonattal az állomástól a szállásig, borvízkóstolás Sugásfürdőn, a felújított Székely Nemzeti Múzeum meglátogatása, strandolás, OSK stadion meglátogatása, városnézés: Sepsiszentgyörgy, Sugásfürdő. 

Szállás: 

Székely Mikó Kollégium, Gyermekek Palotája kollégiuma, Sepsiszentgyörgy 

Az előző vándortábor második napján 80 km-t tettünk meg, Kézdivásárhely irányába, elkerülve a Besenyői-tavat. Idén azonban a tó az egyik útközbeni célpontunk lesz, az éjszakát pedig Csernátonban töltjük, ahol a Haszmann Pál Múzeumban zárjuk a napot. 

A múzeumot működtető Dimény-Haszmann család tárlatvezetésével ismerhetik meg a táborozók azt a csodálatos világot, amelyben egyben az életterük is
 
Igény szerint lehetőség nyílik majd nemezelni vagy kürtőskalácsot sütni. Akiket pedig ezek a földi dolgok nem érdekelik, azokat biztosan le fogják nyűgözni a skanzenmúzeum terültén felépített székely házak, székely kapuk vagy a vízimalom. Ugyanakkor, a vidék méhészeti múltját bemutató kiállítás is érdekes és gazdag gyűjteménye és látnivalója a szabadtéri múzeumnak. A skanzen egyik legértékesebb gyűjteménye a régi mezőgazdasági szerszám– és gépkiállítás, amely Háromszék gazdálkodásának múltját, tárgyi és szellemi anyagát hivatott bemutatni, mint a korabeli gőzgépeket, cséplőgarnitúrákat, traktorokat, motorikus erőgépeket, talajművelő gépeket, valamint jónéhány egyedi mezőgazdasági szerszámot. De itt található „kályhamúzeum” és technikatörténeti tárgyakat felvonultató „rádiós” kiállítás is.

Programok: 

Múzeumpedagógiai foglalkozások, skanzen-látogatás, kürtőskalács-sütés 

Szállás: 

Haszmann Pál Múzeum

Következő megállónkig az út a természeti látványosságokban bővelkedő Bálványosfürdőn  vezet át. Az út során eljutunk a Szent Anna-tóhoz, amelyről Jókai Mór így írt: “Vannak nagyszerűbb, pompásabb, elragadóbb látványok Erdély tájai közt, de oly magasztos alig lehet több, mint a Szent Anna tava.”  

A Szent Anna-tó Székelyföld egyik legvonzóbb természeti látványossága. A tó Közép-Kelet-Európa egyetlen épen maradt vulkáni kráterének alján képződött, a Hargita-hegység vulkanikus vonulata utolsó, legdélibb tömbjének, a Csomád-hegység két ikerkráterének egyikében (a másik krátert a Mohos tőzegláp tölti ki). Vízfelszíne 950 méter tengerszint feletti magasságban található. A Mohos Természetvédelmi Terület része. 
 
A Szent Anna-tótól Csíkszentsimon felé vesszük az irányt, a következő szálláshelyére, az ott működtetett szeretetházba. A régió egyik nevezetessége, a Csíki Sörmanufaktúra és Csipsz Gyár, amely 2014-ben kezdte meg termelését Csíkszentsimonban. A szállásnál lovarda is működik, lehetőség lesz majd ismerkedni a lovakkal is.

Programok: 

Szent Anna-tó, Mohos tőzegláp, Lázárfalvi feredő, Csíki Sörmanufaktúra és Csipsz Gyár, lósimogató, lovaglás. 

Szállás: 

Szent Ferenc Alapítvány, Csíkszentsimon

Csíkszentsimon (Sânsimion) Hargita megyéhez tartozó kis település. A falu négy részre tagolódik: Felszeg, Kútszeg, Kápolnaszeg és Bolhaszeg, közigazgatásilag pedig Csatószeg is a hozzá tartozik. A Csíkszentsimon elnevezést a Szent Simon és Júdás Tádénak szentelt középkori templomáról kapta. A templom még ma is áll Csatószeg területén. Iskolája 1598-óta működik.  

Csíkszentsimonból az út már könnyedebb útvonalon vezet el Barót (Baraolt) városába, vissza Kovászna megyébe. A kisváros Erdővidék központja, amely kis önálló szigetként is értékelhető a székelyföldi hagyományok és életmód tekintetében.  A település nevét valószínűleg a honfoglaláskor itt letelepedett Barót nemzetségről kapta. A városban működő Erdővidék Múzeuma számos gyermek-, és ifjúságbarát programnak ad otthont, ugyanakkor egy 4 millió éves masztodon csontváz otthona is. A csontváz világviszonylatban is egyedülállóan épnek számít; teljes egészében és abban a helyzetben van kiállítva, ahogy 2008 nyarán Felsőrákoson megtalálták. A múzeum révén a város Erdővidék kulturális központjának tekinthető és a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum fiókintézményeként működik.  

Programok: 

erdőfülei pisztrangos (fürdőzési lehetőség), Erdővidék Múzeuma (ólomkatona és masztodon), borvízkóstolás, Bodvaji vashámor  

Szállás: 

Gyermekek Palotája kollégiuma, Barót

Az elmúlt években sokan kérdeztétek, miért nem szerepel az útvonalban a Vargyas-szoros. Nos, idén ez sem marad ki! 

A Vargyas-szoros kétségkívül Erdély és ezen belül Székelyföld egyik legszebb és legérdekesebb természeti látnivalója: barlangjaival, mészkőszirtjeivel, tanúszikláival,  jellegzetes élővilágával. 
A szoros barlangjai már az ősidők óta menedékként szolgáltak az emberek számára, amit a feltárt leletek és tárgyak gazdag sora is bizonyít. A szoros szépségei iránt fogékony látogatók száma az elmúlt évszázadban egyre nőtt. Nehézkes megközelítése és a róla szóló kevés turisztikai információ ellenére napjainkban is közkedvelt táborozó- és kirándulóhely. 

A Vargyas-szoros felfedezése egy egész napos program lesz: a bejáratnál letesszük a bringákat, és gyalog járjuk be ezt a lenyűgöző természeti csodát. Az estét a már jól ismert baróti szálláson töltjük.

Programok:

úszás, barlanglátogatás

Szállás:

Gyermekek Palotája kollégiuma, Barót

A székelyföldi útvonal utolsó állomása Sepsiszentgyörgyre vezet vissza. Bár a túra szempontjából ez az utolsó útszakasz, látványosságok tekintetében mégsem elhanyagolható. Pihenésként útba ejtjük Nagyajtát, ellátogatunk az impozáns, magaslatra épített unitárius vártemplomhoz, de ezen a szakaszon visszatérhetnek a kerékpározók a természeti rezervátumok övezetébe is. A Vadas-tetőn áthaladva biztosan találkozunk majd kistestű vadállatokkal, és az útvonal teljes hosszán rengeteg népi feredő, lábáztató és borvízforrás (szénsavas, természetes ásványvíz) található. Reméljük, minél többet sikerül felfedezni ezekből a csodákból.  

Késő délután visszaérkezünk Sepsiszentgyörgyre, átvesszük az út porától megtisztított bringákat, és egyéb felszereléseket, majd feltöltjük az éhes bendőket!

Programok:  
Benedek Elek-emlékház Kisbaconban – Elek apó családi házában a leszármazottai és örökösei vezetnek körül, vízimalom, nagyajtai Vártemplom, Vadas-tető 

Szállás: 

Székely Mikó Kollégium, Gyermekek Palotája kollégiuma, Sepsiszentgyörgy 

A hetedik napot megérdemelt pihenéssel töltjük, bringázás nélkül (hacsak ti nem szeretnétek másképp). Ez a nap teljes mértékben rólatok szól: ébredjetek, amikor jól esik, élvezzétek a reggelit kényelmes tempóban, sétáljatok még egyet Sepsiszentgyörgyön, szerezzétek be az ajándékokat az otthoniaknak, és búcsúzzatok el kedvenc helyeitektől. Felfedezhetitek a város olyan részeit is, ahova eddig nem jutottatok el. Mi szívesen segítünk a napotok megtervezésében, hogy székelyföldi tartózkodásotok valóban felejthetetlen élmény legyen – a legpozitívabb értelemben!

Totál: 261 km

Szint: 3410 m

Sepsiszentgyörgy, Sugásfürdő, Árkos, Rétyi Nyír, Zabolai Mikes kastély, Csángó Néprajzi Múzeum, gelencei római katolikus templom, Kőrösi Csoma Sándor-emlékház, Pokolsár, tündérvölgyi vízesés, Csíksomlyó, Csíkszereda, Erdővidék Múzeuma, Nagyajta, Vadas-tető, Kászonok, Nyerges-tető, Csíki Sörmanufaktúra és Csipsz Gyár, Benedek Elek-emlékház, kenyér– és kürtőskalács-sütés.